Megszavazták az új alaptörvényt

 

 

Elfogadták Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 262 igen, 44 nem és egy tartózkodással szavazták meg az új alaptörvényt.

 

Új alaptörvénye van Magyarországnak húsz évvel a rendszerváltozás után. A Fidesz és a KDNP képviselői mellett igennel voksolt a volt jobbikos honatya, Pősze Lajos is. A Jobbik nemmel szavazott, ahogy az alkotmányozásban szerepet vállaló Szili Katalin is. A Fidesz korábbi képviselője, Molnár Oszkár tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig bojkottált.

A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők „Áruló nem leszek!” feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: „Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le.”

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. „A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat” – mondta. Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a 21. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket. „Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot” – mondta Kövér, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.

„Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás” – zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, „a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak”.

A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt

 

Az új alaptörvény, a többek között biztosítja az önvédelemhez való jogot, a tényleges életfogytiglani büntetést, valamint azt is, hogy a termőföld és vízkészlet mellett, a honos állatok, növények is a nemzet örökségei lesznek. Kimaradt viszont a kiskorúak után adható szavazati jog. Összeállításban részletesen látható mit fog tartalmazni Magyarország új alkotmánya.

 

Nemzeti hitvallás

 

Magyarország hétfőn elfogadott új alaptörvénye, a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" - sorával kezdődik.

Az új alaptörvény preambulumául szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

 


A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik a részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.

"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben.

A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk".

Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság.

 

hitvallás a család fontosságát is hangsúlyozza

 

A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

 

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi - olvasható az új alkotmány bevezetőjében.

 

E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Az alaptörvény értelmében a magyarok nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, valamint tagadják a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét" - áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel abban, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája kezdetének - olvasható a szövegben.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra - tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul: "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk".

 

Alapvető jogok és kötelességek

 

Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult.

 

Az új alaptörvény tartalmazza az önvédelemhez való jogot

 

Januártól mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető támadás elhárításához.

Az új alkotmány változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát.

Ugyanakkor az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi. Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

Változik a szociális jogok megfogalmazása

 

Több ponton változik ugyanakkor a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson; anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult.

kép

Az új alaptörvény rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja".

A dokumentum kimondja, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

 

Képességeihez és lehetőségeihez mérten mindenkinek dolgoznia kell

 

Változás az is, hogy amíg a hatályos alkotmány jogként deklarálja a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, az új alaptörvény ehhez hozzáteszi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

 

Az alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. A szövegben nem szerepel ugyanakkor a piacgazdaság kifejezés.

Bekerült ugyanakkor az alaptörvénybe: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

Szintén új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.

 

Gondoskodni kell a rászoruló szülőkről

 

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük a gyerekek taníttatása. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

 

Az új alaptörvény szövege szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, és aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Emellett tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni.

A természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

 

A korábbinál nagyobb figyelmet kapnak a határon túli magyarok

 

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.

Változik az ország elnevezése is: az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".

A szimbólumokkal kapcsolatban bekerült az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásának emléknapja is.

 

Sarkalatos törvények

 

Számos területen sarkalatos törvény bontja ki az új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.

Újdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről.

Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait. Az alaptörvény új elemként azt rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen, lakóhelyétől függetlenül.

Ugyanakkor sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

Szintén a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyűlés a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, valamint a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségéről szóló jogszabályt.

 

Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.

 

Továbbra is sarkalatos törvény szabályozza a pártok működését és gazdálkodását, a sajtószabadságot, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket, a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét, valamint a nemzetiségek jogait, így az új alkotmány alapján az Országgyűlés munkájában való részvételüket is.

 

Újdonság ugyanakkor, hogy a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.

 

Szélesednek az államfői jogkörök

 

A köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Sarkalatos törvény rendelkezik majd az összeférhetetlenségi esetekről, arról, hogy milyen közhivatalokat nem tölthet be parlamenti képviselő, valamint a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségéről. Megszűnik annak a honatyának a mandátuma, aki egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában.

Újdonság, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt - az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára - megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.

A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására az államfőnek is öt napja van, a kézhezvételtől számítva.

Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.

 

Ötévente lesznek az önkormányzati választások

 

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket - rendelkezik az új alaptörvény. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat továbbra is sarkalatos törvény határozza meg.

Az új alkotmány helyi önkormányzatokról szóló passzusai szerint a helyhatóságnak az önkormányzati rendeletet, a kihirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Az alaptörvény kimondja azt is, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

"Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg" - szól a rendelkezés.

A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását a törvény feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti.

Nem szerepel a szövegben a most hatályos alkotmány azon kitétele, hogy az önkormányzat jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

 

Eltörölték a népi kezdeményezés intézményét

 

Az új alkotmány szerint az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és változatlanul akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról, valamint a központi adónemek, illetékek és vámok mellett új elemként a járulékokról sem.

Az alkotmány szövegéből kikerült a népi kezdeményezés intézménye.

 

Közpénzek

 

Az új alaptörvény közpénzügyi fejezete államadósság-korlátot állapít meg. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.

"Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról" - rendelkezik a szabályozás.

 

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

 

Ennek szellemében a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné.

Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

 

Az alaptörvény szigorúan szabályozza a nemzeti vagyon átruházhatóságát is

 

A közpénzfejezet rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett".

Ilyen szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható".

Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. A fejezet emellett tartalmazza, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek.

A Magyar Nemzeti Bank elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is.

 

Megjelenik a Költségvetési Tanács intézménye

 

Az új alaptörvényben szerepelni fog a Költségvetési Tanács is, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. A tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Arról, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, az alkotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani.

kép

 

Januártól az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

 

Csak konkrét jogi érdekkel lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni

 

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. A testület ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével egyedi jogvitákban is dönthet majd.

Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja.

Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

 

Több ponton módosul az Ab hatásköre és az eljárások kezdeményezésére jogosultak köre is

 

Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet.

Az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

A jogszabályok utólagos normakontrollját ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja.

Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.

Ez a korlátozás mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

 

Bírói döntéseket is vizsgálhat az Alkotmánybíróság

 

Fontos változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja.

Ugyancsak a hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Változatlanul az Alkotmánybíróság joga, hogy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szembeni eljárásban a cselekményt elbírálja.

Az Ab hatásköreit egyébként eddig nem az alkotmány, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvény részletezte, az új alaptörvény viszont felsorolja az eljárások típusait.

 

Növelték a testület létszámát

 

Az Ab a továbbiakban 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választja, kilenc helyett tizenkét évre. Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül.

Az új alaptörvény az alkotmányvédelem legfontosabb szerveként azonosítja az Alkotmánybíróságot, amelynek tagjai továbbra sem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek tagjai pártnak.

 

Megszűnik a Legfelsőbb Bíróság

 

A legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével pedig megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.

 

A Kúria első emberét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada választja, kilenc évre.

 

Az új alkotmány úgy fogalmaz: a "bírósági szervezet többszintű", de nem tartalmazza azt a tételes felsorolást, hogy az igazságszolgáltatást az LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Kitér viszont arra, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.

Az új alaptörvény nem említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot

Az alaptörvény nem nevesíti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot mint a bíróságok igazgatását ellátó szervet. Továbbra is kétharmados törvénynek kell szabályoznia a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírák jogállását és javadalmazását.

Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban.

A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat.

A Kúria elnöke és a legfőbb ugyanakkor ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

 

Beemelik az alaptörvénybe azt a tavaly hozott rendelkezést, hogy a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

 

Kevesebb ombudsman lesz

 

A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.

Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.

Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.

****

 

„Szellemi és erkölcsi megújulásra van szükségünk”

 

A „szent magyar koronára” való hivatkozást….. a magyar folyamatosság jelképe, amit éppen a fiatalok miatt van szükség a nemzeti múltunk, összetartozás érzésének felébresztése miatt is.

Bár én nem vagyok híve semmiféle hatalmi jelképnek, de azért nem ártana az idősebb korosztályoknak sem, ha átéreznék ezt az összetartozást. Mivel az utóbbi időben annyira felszabadultunk a kommunista szellem, csak egyet, gondolhatunk, dogma alól, hogy az utóbbi időben odajutottunk, hogy milliónyi féleképp akartunk, és mindenki ment a maga feje után, csak a maga hasznát nézve.

Vagy épp idegeneket majmolva legyen az kultúra, életszemlélet vagy épp vallásosság. Kivétel nélkül minden társadalmi rétegre volt ez jellemző. Légyenek azok állami vezetők, különböző, egymással állandóan szembenálló pártok, a faji megkülönböztetések, a vagyon alapján való megkülönböztetések kinek mekkora a háza milyen márkájú a kocsija… na és a Semmi polgár és a tőkés réteg.

Ha bekapcsoltam a tv. Készüléket akkor úgy érezem a hírek és riportok miatt, mint ha visszazuhantam volna egy primitív, aki- kapja-marja élet stílusú korba, ahol a nemzeti, de a magán vagyon is csáki-szalmája lett, az élet pedig elveszítette szentségét és tiszteletét.

Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott nemzeti forradalom pedig nem jelent mást, mint nagyon gyors változást   …Igaz, hogy retorikája bár közvetlen, viszont erőteljes és szigorú, olykor harcias. S maradjon is ilyen, még ha az ellenzéknek nem is tetszik, mert szükség van arra, hogy a jelen állapotokban erős kézzel és szigorral, minden hivatalt, állami céget megfosztva az önkényeskedő pazarlástól, fejetlen és korrupciótól bűzlő sumákolástól, beruházásoktól, állami vagyon elkótyavetyélésétől, aminek köszönhetően tönkre is ment az ország, de főleg a tömegember.

Az alkotmányozás tavaly júniusban kezdődött, és az ellenzék akkor még részt vett a munkában. Októberben azonban politikai okokból elhagyták a bizottságot. Az elmúlt hónapokban ismételten hívták vissza őket, és igyekeztek meggyőzni őket, hogy a részvétel kötelességük” –  az ellenzék kis része eleget tett ennek a felhívásnak, a többség azonban sajnos nem. Csak úgy elgondolkodtatott az-az apróság, hogy akkor ezek után mit keresnek az országházban? Ha én lennék a miniszterelnök, úgy rúgnám őket fenékbe, hogy soha az életbe ne is tudják, betenni a lábukat a parlamentbe!

Fontos állomás ez a rendszerváltás óta.

Lázár János azt mondta, hogy Magyarország fontos állomáshoz érkezik, egy húszéves ígéretet váltanak be az új alkotmány megalkotásával. Nagy tartozása a rendszerváltó magyaroknak és a politikai szereplőknek, akik részt vettek a politikai élet formálásában, s ezt az adósságot próbálják törleszteni – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.

Sajnálatának adott hangot, hogy az LMP ebben nem vett részt, és ugyanazt a politikát folytatták, mint a szocialisták. Ez utóbbin nem kell csodálkozni, hiszen abban érdekeltek, hogy ne változzon semmi ebben az országban – jegyezte meg. Önök, akik azzal a programmal jöttek, hogy változzon meg az ország, a saját választóikat csapták be – fordult Schiffer Andráshoz, és azt mondta: az elmúlt húsz év „szétrohadt, korrupt és tolvajlásra épülő rendszerét mentegetik a parlament keretei között és nem akarnak valódi változást”.

A Jobbiktól azt kérdezte, hogy tiszta lelkiismerettel hogyan szavaznak. Ha nem tartózkodnak legalább, akkor a jelenlegi állapotok konzerválásában érdekeltek – mondta. A Jobbik ezt ígérte a választóknak? – kérdezte. Lázár János leszögezte: az országot nem lehet megváltoztatni új alkotmány nélkül. Az új alaptörvény olyan értékeket tartalmaz, mint a munka, a szolidaritás, az önvédelem joga, és olyan értékeket, amelyek biztonságot, fejlődést és előrelépést jelentenek ennek az országnak.

Az MSZP padsorai a felszólalások alatt üresek voltak, az ellenzéki párt képviselői budapesti részországgyűlésükön vesznek részt.

Mesterházy újraalapítaná a köztársaságot? – hogy is nevezzük ezt magyarosan? …keveri a sz.rt megállás nélkül.

 

Mesterházy szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni.

Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén azt mondta: a Fidesz–KDNP alkotmánytervezete „perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.

Kifejtette: a demokraták feladata ezért az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék „a visszautat a jogállamhoz”. Mesterházy Attila szerint nem az új alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és „újra kell alapítani a köztársaságot”.

 

Van valami takargatni valója, hogy ettől annyira megrettent? Inkább az mszp-nek kellett volna sokkal előbb beleavatkozni a polgárok magánéletébe, pl. úgy hogy belekukkant a népének anyagi helyzetébe, hogy már akkor felismerjék, hogy egyre katasztrofálisabb a helyzet az országban és munkahelyeket teremtenek még idejében, ha már akkora kölcsönöket vettek fel a mi kontónkra!

De se Ő se Gyurcsány nem hallatta a hangját 8 éven keresztül, vagy Ti akik olvassátok soraimat emlékeztek hasonló szövegre amit ma nyomnak szemérmetlenül?

Micsoda álszent, hazug komédia...Ha a népem megválasztja mégeegyszer ezt a kommunista hordát, komolyan mondom, akkor megérdemli a Sorsát!

Beleavatkozik a kormány a polgárok magánéletébe? –nem!- csupán a tojásokat” törik erős marokkal,” húsvét ünnepe után pedig, még keményebben! Remélhetőleg!

Szerencséjük, hogy nem én lettem a miniszterelnök, mert ha rajtam múlott volna, ma a Tisza gátját építenék vagy a kátyukat töltögethetnék az utakon…az egy hétszentség!

Azzal pedig, hogy mit szövegelnek az unióban, végképp nem érdemes törődni. Az alkotmány kérdése csak és kizárólag magánügyünk és nem tartozik az unióra csak annyiban, hogy az uniós nemzeti közösséget tiszteletben tartsa, ennyi és nem több a beleszólásuk!

***

Miért utálom és vetem meg a hatalmi jelképeket, attól függetlenül, hogy őseim gazdagok, nemesek voltak ”45 előtt? Nagyon egyszerű, mivel az élet egyik legabnormálisabb jellemzője az örökléssel szerzett hatalom. Számomra a jogtalanul szerzett hatalmat , rangot és vagyont jelképezi. S az egyik legabnormálisabb emberi tulajdonságnak tartom annak ok nélküli, minden emberi érték nélküli tiszteletét, majmolását, mint mostanság is művelnek Angliában a hercegi párral, esküvőjük már túlzásba vitt cirkusza körül. A történelem során számtalan király, császár, cár született elmebetegnek és öröklés jogán vált hentes- mészárossá, mint „címzetes királyi őrült”.

 

Ami pedig a magyar királyunkat illeti, akinek köszönhetjük a koronát, mint a hatalom jelképét, azért a magyar nép nagy árat fizetett még pedig, saját történelmének minden emlékét! Azóta is keresgélték múltunkat, őseinknek jó lehet, csodálatos, és nagyszerű bátorságáról, összefogásáról tanúskodna. Szomorú, de István a pápától megszédülten a hatalom jelképének, a koronának megszerzéséért, megsemmisítette a népének minden rovásírással írt történelmét, hitét, és megtiltva a rovásírást. Helyette az európai latin írást kényszerítette rá népére.

 

Miközben nekünk, magyaroknak is volt rovásírással írt, időbe vésett múltunk, saját népünk lejegyzett történelmünk, és azt Ő, mint „felkent újdonsült királyi felség” megsemmisítette. Ma jó lehet úgy írnák, mint az indiai vagy arab vagy épp a modern héber vésett lágyított formájú betűkkel, jobbról-balra haladó írással. -- Nem pedig csak primitív vadászó, tatár hordák voltunk –mint ahogy, egyszer nálam járt (ízig-vérig) angol pár vartyogta lenéző stílusban, mert nekik, ezt tanították a magyarokról!

 

Na de egye-fene ha a korona, mint jelkép felidézheti az összetartozás érzését bennünk,  minden magyarban, akkor viszont tisztelni kell, nem mint királyság, hanem csak, mint a magyarságunk jelképét. Bízva a mostani kormányunk bölcsességében, hogy egyszer ismét talpra állhat, ez az oly sokat szenvedett nép, de ezt nekünk is akarni szükséges, minden gondolatunkkal és családot, népet összetartani képes cselekedeteinkkel.

***